Faévgyûrûk

A mérsékelt és hideg övben, valamint a szubtrópusi területek egy részén, egy naptári éven belül élesen elválik egymástól egy produktív és egy nyugalmi vegetációs periódus. Ilyen körülmények között a fásszárú növényeknél, az egy naptári évben keletkezett növekmény egy, jól azonosítható új gyûrûként észlelheto a fa radiális keresztmetszetén. Tehát minden egyes évgyûrû a múlt egy jól definiált idõszeletét képviseli.
Ha ismerjük egy évgyûrûsorozat valamelyik évgyûrûjéhez tartozó naptári dátumot, akkor egyesével lépegetve a korábbi évgyûrûkhöz is pontos naptári dátum rendelhetõ, és az adott évgyûrûre jellemzõ fizikai (pl. szélesség, sûrûség) vagy kémiai (pl. 13C/12C arány, Ba koncentráció) adatokból idosor készíthetõ.
Az élõ fákból alkotott kronológiához idosebb, holt fákból származó mérési sorokat illesztve, a fák biológiailag lehetséges élettartamánál lényegesen hosszabb alapkronológia állítható elõ.
Egyéb helyettesítõ jellegû klímaadattal szemben a faévgyûrûk nagy elõnye a nagyon pontos, éves részletességû korskála.

Dendrokémia

Az alapgondolat, mely az évgyûrûk kémiai elemzését célzó diszciplínát életre hívta az, hogy az egyes évgyûrûk faanyagukban rögzítik a keletkezésükkor a környezetükre jellemzõ kémiai állapotot. Az alaposabb kutatások eredményei rámutattak, hogy ez a feltevés csak bizonyos feltételek mellett igaz, de a fafaj és a mintavételi helyszín körültekintõ megválasztása esetén megvan a lehetõség, hogy faanyag nyomelem-összetételének vizsgálatával nyomozzuk a kémiai környezet bizonyos múltbéli változásait.

Izotóp Dendroklimatológia

A faévgyûrûk stabil szén, oxigén és hidrogén izotópos összetételét vizsgáljuk. A nehéz és könnyû izotópok beépülésének aránya a faanyag szénvegyületeiben a faévgyûrû keletkezésekor uralkodó környezeti tényezõk függvénye. Ez azt jelenti, hogy a faévgyûrûkbol nyert izotóparányok a múltbéli környezet és klíma viszonyokra vonatkozó adatokat szolgáltathatnak.