Jégkorszaki beszivárgás

Magyarország felszín alatti vizeinek jelentõs része több mint tízezer évvel ezelõtt, vagyis a jégkorszak folyamán szivárgott be. Az akkor beszivárgott víz izotópos jellemzõi számos információt õriztek meg a beszivárgáskori klímáról. A víz stabilizotópos összetételébõl következtetünk a beszivárgási területre jellemzõ éves középhõmérsékletre, valamint hogy az akkori éghajlat mennyire volt száraz vagy nedves. A több tízezer évig tartó jégkorszak során jelentõs klímaváltozások voltak, amelyek megbízható kormeghatározás esetén jól föltárhatóak.

Folyók jellemzõi

A folyók vizének stabilizotópos összetételét egyrészt a vízgyûjtõre hulló csapadék átlagos stabilizotópos összetétele, másrészt a víz folyóban való tartózkodási ideje (párolgás) határozza meg. Egyes folyók esetében, mint pl. a Dunánál, rendkívül sajátos a víz stabilizotópos összetételének éves változása. A folyók jelenlegi jellemzõ stabilizotópos összetétele és a vízgyûjtõn uralkodó éghajlat közti reláció föltérképezése alapot szolgáltat a folyóüledékek egyes összetevõi stabilizotópos összetételének paleoklíma-rekonstrukciós alkalmazásához.

Szikesedés

A hortobágyi Nyírõ-laposon lévõ cca. 600m×800m-es mintaterületen, Magyarország egyik legjellegzetesebb szódás szikes területén tanulmányozzuk a szikesedés környezeti feltételeit, valamint a szikesedési folyamat részleteit izotóp-vízgeokémiai módszerekkel. A jelen folyamatok részletes megértése alapot szolgáltat a paleoszikesedések felismeréséhez, valamint az akkori klíma egyes paramétereinek esetleges rekonstruálásához.

Jégbarlangok padozati jegének izotópos vizsgálata klímarekonstrukciós célból

A mérsékelt övi jégbarlangok 0 oC fölötti éves középhõmérsékletû területeken tartalmaznak állandó jeget. Az állandó jég kialakulásának és fönnmaradásának a feltételei csak különleges esetekben alakulnak ki. Ebbõl kifolyólag ezek a helyek rendkívül érzékenyek az éghajlat változására.
Az Erdélyi-szigethegységben található jégbarlangokban található jégformációkon tanulmányozzuk, hogy a jég stabilizotópos összetétele milyen kapcsolatban van a helyi éghajlati paraméterekkel (hõmérséklet, csapadék mennyiség, a csapadék stabilizotópos összetétele, padozati jég növekedési rátája, stb.).
Ez idáig két jégbarlangot tanulmányoztunk, mindkettõ a Bihar-hegységben található.

Eszkimó-jégbarlang (románul Gheþarul de la Focul Viu)
Porcika Zsomboly (románul Avenul de la Borþig)

Jégbarlangos publikációk

Fórizs, I., Kern, Z., Szántó, Zs., Nagy, B., Palcsu, L., Molnár, M. (2004) Environmental isotope study on perennial ice in the Focul Viu Ice Cave, Bihor Mountains, Romania. Theoretical and Applied Karstology 17:61-69
Kern, Z., Fórizs, I., Nagy, B., Kázmér, M., Gál, A., Szántó, Zs., Palcsu L., Molnár M. (2004) Late Holocene environmental changes recorded at Gheþarul de la Focul Viu, Bihor Mountains, Romania. Theoretical and Applied Karstology 17:51-60
Kern Zoltán, Fórizs István, Nagy Balázs, Kázmér Miklós, Gál Andrea, Palcsu László, Szántó Zsuzsa (2004) Az elmúlt évezred klimatikus ingadozásainak részletes rekonstrukciója a Bihar-hegységi Eszkimó-barlang környezetében. II. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged 2004, CD-ROM kiadvány, 15 oldal
Kern Z., Nagy B., Fórizs I., Kázmér M., Szántó Zs. (2003) Barlangi jégképzõdmények korának és fejlõdésének vizsgálata izotópos elemzések alapján. Karsztfejlõdés VIII. Szombathely, 321-332.