Az intézet küldetése

A Földtani és Geokémiai Intézet alapvető feladata felfedező kutatások végzése a geokémia és az ásványtan-kőzettan-földtan-hidrológia határterületein, valamint a megszerzett tudás és kutatási infrastruktúra szerkezetföldtani, vízföldtani, környezetföldtani és archaeometriai alkalmazása. Az intézet küldetése három fő területre összpontosít:

  1. új tudományos ismeretek gyarapítása a környezeti viszonyainkat meghatározó tényezőkről és az ásvány- és kőzetképződés általános folyamatairól,
  2. a geokémiai kutatási eredmények hazai és nemzetközi megismertetése, a szakterület nemzetközi szintű képviselete; valamint
  3. a geokémiai kutatás tárgyi és szellemi infrastruktúrájának fenntartása és fejlesztése a felmerülő tudományos, társadalmi, vagy gazdasági igények kiszolgálására.

Az Intézet feladatait tartalmazó Alapító Okirat itt megtekinthető.

Korszerűsített szervezeti felépítés

Az Intézet a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban, Földtani és Geokémiai Intézet néven működik. Jelenleg a laboratóriumok mint funkcionális egységek mellett a kutatócsoportok kutatási témacsoportokba rendeződve alkotják az intézet vázát. A speciális kutatási projekteken dolgozó kutatócsoportok kutatási témacsoportokba rendezésének célja az együttműködések, a közös publikálás és pályázás, a szinergia erősítése. Kutatási témacsoportok és és kutatócsoportok:

Elérhetőségek

Igazgatói titkárság

  • +36 30 317 5323
  • +36 1 319 3137
  • +36 1 309 2600 / 1397
  • 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
  • olajos.helga at csfk.hun-ren.hu

Igazgató: Demény Attila,
az MTA rendes tagja

Az intézet munkájáról röviden

Hírek

Lezajlott hazánk első nemzetközi vulkanológiai terepi iskolája a MTA–HUN-REN CSFK Lendület PannonVulkán Kutatócsoport társszervezésével

Tíz országból érkeztek résztvevők az első magyarországi, nemzetközi vulkanológiai terepi workshopra, amelyet a MTA–HUN-REN CSFK Lendület PannonVulkán Kutatócsoport és az IAVCEI Commission on Volcanogenic Sedimentation közösen szervezett. Az április elején zajló ötnapos program során a résztvevők Észak-Magyarország 15 helyszínén ismerkedhettek meg a Pannon-medence változatos, szakmai szempontból is egyedülálló vulkáni örökségével.

Hallgatói sikerek a 37. OTDK a MTA–HUN-REN CSFK Lendület PannonVulkán Kutatócsoport munkájához kapcsolódóan

2025. április 22-25 között lezajlott a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekciója, amelyen a MTA–HUN-REN CSFK Lendület PannonVulkán Kutatócsoport munkájához kapcsolódóan három hallgató mutatta be kutatómunkáját. Lukács Réka, a kutatócsoport vezetője, témavezetőként vett részt mindhárom kutatásban és további kutatócsoporti tagok, Harangi Szabolcs, Molnár Kata, Gál Péter és Szepesi János is segítették a munkákat.

Magmás- és Metamorf Kőzettan Tagozatban

Oelberg-Pánczél Emese (ELTE Geológus MSc): A Persányi vulkáni terület kvarter alkáli bazaltjaiban lévő olivin fenokristályok hélium- és neonizotóp-összetétele. Következtetések a forráskőzet jellegére

Szűcs Kende Fülöp (ELTE Földtudomány BSc): A Kárpát-Pannon térség miocén-pliocén bazaltjaiban lévő olivin fenokristályok nemesgáz izotóp összetétele

Földtan, Szedimentológia, Őslénytan Tagozatban

Gazsi Margaréta (ELTE Földtudomány BSc) : A Gelénes-1-es fúrás piroklasztitjainak U-Pb geokronológiai és vulkanológiai vizsgálata

Mindhárom pályamunka és az előadások is nagyon pozitív értékelést és rengeteg elismerést kaptak. Oelberg-Pánczél Emese munkáját a tagozat I. díjával tüntették ki, emellett Szűcs Kende Fülöp a III. díjat vehette át.

https://pannonvulkan.hu/node/44

15. Kőzettan-Geokémiai Vándorgyűlés

15. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés/ 15th Assemly of Petrology and Geochemistry
2025. október 2-4. - Nagybörzsöny - Banská Štiavnica
 

A Földtani és Geokémiai Intézet, azon belül az MTA–HUN-REN CSFK Lendület PannonVulkán Kutatócsoport, továbbá szlovák kollégák szervezésével kerül megrendezésre a 15. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, amely ebben az éveben nemzetközi konferencia lesz. További részletek: https://geochem.hu/conf/15kgvgy/

Herkulesfürdői hévíz és vízadójának éghajlati kapcsolata: stabilizotópos vizsgálatok

A „Herkulesfürdői hévíz és vízadójának éghajlati kapcsolata: stabilizotópos vizsgálatok” címmel indult bilaterális projekt - magyar és román kutatócsoportok együttműködésében - az FGI-ben, a Magyar és a Román Tudományos Akadémia támogatásával. A munka célja, hogy korszerű stabilizotópos geokémiai módszerek alkalmazásával feltárja, miként hatottak és hatnak az éghajlati tényezők a Băile Herculane (Herkulesfürdő) termálvízforrásainak működésére és utánpótlására. A fürdőhelyet még a rómaiak alapították, majd a 18. században, az Osztrák–Magyar Monarchia idején élte fénykorát, és ma is Románia egyik legjelentősebb gyógyhelye. Az éghajlati rendszer jelenlegi átalakulása sürgeti a termálvíz-tárolók viselkedésének mélyebb megértését a fenntartható hasznosítás érdekében. A projekt eredményei hozzájárulhatnak a vízkészletek felelős kezeléséhez, és hasznos információval szolgálhatnak a döntéshozók és felhasználók számára a készletkimerülés és a gyógyhatás megváltozásának tekintetében.

Új NKKP projekt az intézetben

A Nemzeti Kutatási Kiválósági Program ADVANCED_24 alprogramja támogatja az összetett gyémántszerkezetek kutatását

A gyémántok a földköpenyből származó ritka minták, amelyek jellemzően magas nyomáson és hőmérsékleten alakulnak ki és heves vulkáni kitörésekkel jutnak a felszínre. Ezek a litoszférikus gyémántok a köpeny környezetével termodinamikai egyensúlyban növekednek, és értékes információkat nyújtanak a korai szárazföldek (kratonok) növekedéséről, stabilizációjáról és az átalakulásukat befolyásoló tektonikai folyamatokról. A litoszférikus gyémántok nagy, cm-es - mm-es egykristályokból állnak. Azonban gyémántok egy része mikronos, nanométeres méretű és szerkezetük eléggé összetett.

A Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP) ADVANCED_24 alprogramja által támogatott pályázat az összetett gyémántszerkezetek azonosítását tűzi ki célul és tervezi összefüggésbe hozni az aszteroida becsapódások következtében fellépő extrém nyomás- és hőmérsékleti viszonyokkal, valamint a földköpeny képlékeny és töréses deformációjával. Különösen izgalmas a a szerkezeti összetettség típusa és mértéke a földköpeny litoszféra alatti régióiban (300 és 1000 km mélység között) keletkezett gyémántok esetében. Ezeknek a gyémántoknak a kialakulása, amelyek az összes gyémántnak csak mintegy 1%-át teszik ki, összefüggésbe hozható a nagymélységben alábukó ősi óceáni kőzetlemezből felszabaduló olvadékokkal, és vizsgálatuk egyedülálló betekintést nyújthat a Föld mélyén zajló plasztikus deformációs folyamatok mértékébe.

Az összetett gyémántszerkezetek kivételes keménységgel, megnövekedett törési szilárdsággal és plasztikussággal rendelkeznek. Tudatos beépítésük olyan anyagokat eredményezhet, amelyek nemcsak ultrakemények, hanem alakíthatók is, azaz képesek elnyelni a nagy erejű ütéseket azáltal, hogy alakjukat az alkalmazott feszültség hatására megváltoztatják. Ezek a szerkezetek alkalmasak lehetnek a gyémánt elektromos vezetőképességének, valamint optikai és termoelektromos tulajdonságainak hangolására. Az izgalmas mechanikai és elektromos tulajdonságok eredményeként új alkalmazások jöhetnek létre a csiszolóanyagoktól az elektronikán át a nanomedicináig és a lézertechnológiáig. Tervünk az összetett szerkezetek célzott előállítása, mely megalapozhatja jövőbeni technológiai felhasználhatóságukat.

Az NKKP pályázat 2025.01.01 és 2028.12.31 között támogatja a kutatásokat 61 788 000 forinttal, melynek köszönhetően 2025.01.01-én megalakult az „Összetett gyémántszerkezet kutatócsoport” a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémai Intézetében (CSFK-FGI). A kutatócsoport tagjai: Németh Péter (kutatócsoport vezető) és Demény Attila a CSFK-FGI-ből, Pécz Béla és Kolonits Tamás a HUN-REN Energiatudományi kutatóközpont, Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetéből, Zajzon Norbert és Topa Boglárka a Miskolci Egyetemről, valamint Laurence A.J. Garvie (Arizona State University: ASU), Fabrizio Nestola (University of Padova), Valdir Silveira (Geological Survey of Brazil), Mohamed Mezouar (European Synchrotron Radiation Facility), Dr. Kurt Leinenweber (ASU), Christoph G. Salzmann (University College London: UCL), Chris Howard (UCL), Furio Cora (UCL) és Kit McColl (University of Bath). A tervek szerint 2025.09.01-től 2 fiatal kutató (PhD hallgató) is részt vesz a kutatási feladatokban.